Az előttünk álló hosszú hétvégére érdekes üzenetet kaptunk. Már többször leírtam és most is fontosnak tartom kiemelni, hogy egy kirakás nem mindig szól mindenkihez, hiszen ahányan vagyunk, annyiféle élethelyzetben lehetünk. Igyekszem azonban a lapok útmutatásait és a bennünk rejlő sokszínűséget minél szélesebb körben értelmezni, hogy ki-ki megtalálja benne azt az üzenetet vagy gondolatot, akár csak egy mondatot, ami az adott szituációban segítségére lehet. Néha fellebbenti a fátylat valamiről, ami esetleg nem jutott eszünkbe, máskor elmozdít egy leragadt helyzetből vagy éppen egy új látásmódot ad, ami mentén elindulhatunk. Sokszor csak a fejünkben léteznek az akadályok és a kártya erre akarja felhívni a figyelmet, máskor az érzéseink kuszaságait hozza felszínre, míg van akinek valóban a napi fizikai cselekedeteire vonatkozik. Valamelyik szinten biztosan megtaláljuk az összefüggést, legyen az a gondolat világában, esetleg érzelmi síkon, vagy a konkrét fizikai történések területén.
Kérlek így nézzétek, így olvassátok és értelmezzétek.
Valamilyen területen egy válaszúthoz érkeztünk. Tudjuk, látjuk, érezzük, hogy az adott helyzet változásért kiállt, de mégsem tudjuk hogyan is haladjunk előre. Ez összezavar. Tétovává tesz. Mit tegyünk? Merre tovább? Mi lenne a legjobb irány? Talán ezer dolog kavarog a fejünkben. Néha nem is az eszünkkel tudjuk, sokkal inkább érezzük a feszültséget belül és nem tudjuk, mivel csillapíthatnánk ezt a nyomást. Van aki előtt több út is áll és most azért ez a tétovaság mert nem tudja melyik is lenne a legjobb a számára. Esetleg ez a hétvége alkalmas arra, hogy több oldalról is átgondoljuk a dolgainkat. Ha úgy érezzük, vizsgáljuk meg jól a lehetőségeinket, boncolgassuk kicsit mi is lenne a legjobb. Nem muszáj túl komolyan venni 🙂 lehet csak a sok program közül nem tud valaki választani 🙂 A mozdulatlanságot változtassuk meg, alakítsuk át, mozduljunk, haladjunk, repüljünk ha kell 🙂 Hagyjuk hátra a bizonytalanságot, döntsünk és induljunk. Tudom… nehéz. De semmi sem nehezebb mint várni, hogy majd magától megtörténik.
A következő lap azt mutatja meg, mit is okoz ez a dolog vagy helyzet. Azt hiszem, ez elég jól látszik. 🙂 Nehézséget. Megkövülést. Akadályt. Mintha valami ott tornyosulna előttünk és jelen pillanatban esélytelen, hogy átlássunk rajta. Esetleg megmerevedtünk volna ebben a helyzetben? Átlátni valóban nem fogunk tudni rajta, de azért nem is kilátástalan a helyzet. 🙂 Jó kis kihívást jelent a számunkra, de legyőzhető is egyben. Több lehetőség is létezik. Összeszedjük magunkat, még ha nehéz is, de átmászunk rajta. 🙂 Természetesen ehhez szükség van arra, hogy felismerjük mi is a nehézség, hogy valószínűleg mi magunk okoztuk valamilyen módon, még akkor is, ha szánt szándékkal sosem tennénk ilyet. Vállaljuk fel a felelősséget. Valamiért ez a helyzet jött az életünkbe. Tanulni kellett belőle, szükséges a haladásunkhoz. Esetleg meg is kerülhetjük a problémát. Nem biztos, hogy erővel és küzdelemmel kell menni, talán csak finoman engedjük el, keressünk egy könnyebb utat, ami talán hosszabb lesz, de mégis előre visz. Egy azonban biztos. Álljunk meg egy kicsit, tervezzük meg a következő lépést, vállaljuk azt ami van és hozzuk ki belőle a legtöbbet. 🙂
Hova juthatunk így? Észrevehetjük a dolgokban és mögöttük rejlő szépséget, finomságot. Megtalálhatjuk magunkban az erőt, de azt a lágy erőt, amivel bármit leküzdhetünk. Nem erőszakosan kell haladni, sokkal inkább elfogadni azt ami van, befogadni azt ami ebből lehet és ennek mentén lépkedni. Természetesen a női és férfi oldalunkat egyaránt használjuk / ez nem függ attól, hogy valaki nőként vagy férfiként él most ebben az életében / legyünk aktívak, irányítsuk mi az életünket. Legyünk határozottak, de mégis nyugodtan hozzunk meg döntéseket, hiszen ez a mi életünk, ki is tudhatná jobban mire van szükségünk, mit akarunk elérni, megvalósítani. De tegyük ezt finoman, lágyan, a belőlünk fakadó ösztönösen biztos tudással.
Kívánom, hogy mindenki megtalálja az útját és boldogságát. Hozzátok ki magatokból a legtöbbet!
Csodás, szép hétvégét kívánok!
Szeretettel: Évi
